Bellem : Kettszakadva, gy igazn seholsem |
Kettszakadva, gy igazn seholsem
hanila 2008.10.06. 21:26
Vonattra kerestem magamnak otthon vmi knyvet, s ezt talltam: Rejt Jen: Az utols sz jogn.
Ennek htoldalrl rnk ide egy idzetet, magrt beszl.
Sr (a) felirat
Ki itt nyugtalankodik csendesen,
r volt s elkltztt az lksorba.
Halt harminchat vig, lt nhny napot,
S ha gondolkozott, csak lmodott
Nhny lapot. S mikor kinevettk:
Azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt feszik e nehz
Temeti hant alatt,
Zld koponyjn kit a csira
s azt lmodja, hogy l.
Szegny. Bke hangjaira!
men.
(Rejt Jen)
Megrkeztem, leszlltam a vonatrl s elindultam az albrlet fel. tkzben ntzsra lettem figyelmes. Igen, egyetemistk, futott vgg a keserdes mosoly az arcomon. Elvont hangulatombl egy pillanatra kiszabtak. s ismers is van kzttk, pont olyan akivel az egy hnap alatt szorosabb ktelk is kialakult. Intett h menjek oda. Kaptam 3 puszit s egy nagy lelst "Szia Vica! hmm" szavakkal ksrve. Megkrdezte nincs e kedvem lepakols utn velktartani kocsmba. Nem volt. Ht eljttem.
Ez a kis jelenet otthon sohasem zajlott mg le. Viszont otthon olyan emberektl kapom a puszit akik tudom, hogy meghalnnak rtem. Lehet, hogy kedves olvasm, szmodra nem vilgos mi a problma. De most nem is hajtom ezt kifejteni. Az abszurdits lmnye bennem van, pont gy, hogy a hiba is.
Szljegyzet: Szivem. Sajnlom. Jobb lesz neked nlklem. Azrt azon az jszakn szerettelek. Tudom, hogy te is. Ne mondj semmit.
|